Üzemorvos | Menedzserszűrés | Kardiológia | Belgyógyászat

Szűrővizsgálatok:

»
»
»
»
»
»
»
»
»
»
Küldetésünk az Egészség!
Üzemorvos »
országos üzemorvosi hálózat
Menedzserszűrés »
személyre szabott vizsgálatok
Kardiológia »
professzionális szűrőprogram
Belgyógyászat »
egyéni célirányos diagnosztika

Cikk: operáció előtti felkészülés

Egyszerű és gyors
online bejelentkezési lehetőség

a HMM üzemorvos vizsgálatra, menedzserszűrésre, kardiológiai vizsgálatra, belgyógyászati szűrésre, konzultációra, stb...



Cikkek az egészséges életmódért:

  • Munkahely és lelkiállapot
  • Az éltető falatok... táplálkozási 1x1
  • Mindennapi stresszhatások
  • ... tényleg egy újabb koporsószeg
  • Legyőzhetetlen horkolók
  • Görbe szék, és görbe hát.
  • A pohár másik oldala
  • Tenisz - a mozgás éltető ereje
  • Tudom: Sál, Sapka...
  • Gyógyszer nélkül egy hét...
  • Hogyan fokozzuk agyunk..?
  • 150 évig élni
  • Megoperálnak...
  • Több éjszakázás - több emlőrák?
  • A fülzúgás gyógyítása
  • Az ágy
  • Játékszenvedély
  • Ilyen betegek vagyunk?
  • Botrányos kézmosás
  • Kinek árthat a gyógyfürdő?
  • Humphrey Bogartnak nem volt...
  • Miért vagyunk önpusztítók?
  • Csavaros műér
  • Csökkenő nemzőképesség
  • A kevés alkohol védi a szívet?
  • Prosztatarák gyógyítás
  • Tériszony és életszeretet
  • Viszketés?!


  • Miért bennünket válasszon?

    Egészségmegőrző tevékenységünk alappillérei a gondosan és szakmailag igényesen kidolgozott szűrőprogramok, melyeket azonos adottságú csoportokra terveztünk meg. Célkitűzéseink szerint folyamatosan figyelünk megvizsgált partnereink egészségére, támogatást nyújtva az egészséges életmód kialakításához.

    Vizsgálatainkat szervezetten, magas szakmai színvonalon, kiváló szakemberekkel végezzük, exkluzív környezetben. A vizsgálatsorozatokat angolul is beszélő orvosaink menedzselik.

    Bővebben:
  • Üzemorvos
  • Menedzserszűrés
  • Belgyógyászat
  • Kardiológia

  • Megoperálnak és még éheznem is kell?

    Nem elég, hogy a beteg szorong a műtéttől, de előtte még fél napokat éhezik, szomjazik is!

    Ráadásul többnyire feleslegesen! Bár az Amerikai Aneszteziológus (Altatóorvos) Társaság 1999-ben publikált irányelvei szerint akár hat órával az operáció előtt lehetne még enni, két órával pedig inni is - e modern felfogás csak nagyon nehezen terjed a gyakorlatban.

    Még az Egyesült Államokban sem sokkal könnyebb a műtétre várók helyzete...



    Operáció előtt

    Irányelv ide, szakmai ajánlás oda - az American Journal of Nursing nevű ápolási szaklap közleménye szerint - például a dallasi Presbiteriánus Kórház műtétre váró 15 betegének 91 százaléka éjféltől várt étlen-szomjan a műtétjére. Átlagosan 12-14 óránál is hosszabb ideig, de akadt köztük olyan is, aki 10 órán át szomjazott és 37 óráig éhezett! Embert próbáló próbatétel, különösen egy betegnek. Az operációja előtt!


    Volt is tünet, baj elég...

    Az operálandók mintegy ötven százalékának nem csak szubjektív panaszai voltak (többek között szomjúságérzés, fejfájás), de kóros laboratóriumi értékeket is mértek, például alacsony vércukrot. A műtétet követő gyógyulásnak sem tett jót a preoperatív megpróbáltatás. A kontrollcsoporthoz képest szignifikánsan lelassult a regenerálódás időszaka.

    Mielőtt arról beszélnénk, hogy miért is változott meg az aneszteziológiai szemlélet, először tisztázzuk, mi volt az eredeti célja (és részben mi indokolja ma is) a hosszabb éhezést és szomjazást. Azért kell(ett) a páciensnek üres gyomorral a műtőasztalra feküdnie, hogy az altatás során ne lélegezze, ne lehelje be a savanyú vegyhatású gyomortartalmat - aspiráció ennek a súlyos szövődménynek az orvosi neve. Az aspiráció során a tüdőbe kerülő savas gyomortartalom tüdőkárosodást okozhat, amely - a hörgők és a léghólyagok tönkretételével, és a következményes légzőfelület csökkenéssel - akár halálos légzési elégtelenséghez is vezethet.

    Ez leggyakrabban az intubálás alatt veszélyezteti a beteg egészségét, tehát akkor, amikor az altatóorvos a frissen elaltatott beteg légcsövébe helyezte a tubust, azt a vékony csövet, amelyen át aztán az operáció alatt a hozzá csatlakoztatott gép segítségével mesterségesen lélegeztették. A jól intubált beteget a pár órás műtét nem igazán veszélyezteti, ám a több napon át így lélegeztetett betegeknél - ez az intenzív osztályokon gyakori - előfordulhat hasonló szövődménnyel járó ún. mikroaspiráció, a tubus mentén.

    Rendben. Ám ha ez így van, ha ennyire veszélyes az aspiráció - akkor miért nem indokolt a gyomrot hosszú időn át üresen hagyni, azaz éheztetni a pácienst? Elsősorban azért, mert az aneszteziológia, tehát a beteg altatásának és érzéstelenítésének tudománya, rengeteget fejlődött az utóbbi években. Mára az új eljárásokkal gyakorlatilag teljesen kivédhető a gyomortartalom légutakba kerülése.


    Bár így lett volna ez 26 éve is!

    Akkor szigorlóként talán nem kellett volna délutáni bokaműtétemig (foci volt a bűnös) 20 órát szomjaznom. Végül nem bírtam tovább, és elbuktam: az operáció előtt három órával néhány korty teára vetemedtem. Ráadásul, amilyen naiv és ostoba voltam, ezt sajnos be is vallottam az altatóorvosnak. Aki ezért nem narkózist (altatást), hanem gerincvelői érzéstelenítést alkalmazott nálam. Nem túl sikeresen, mert utána a legkisebb mozgásra is hihetetlen fájdalom hasított a fejembe, Egy hétig szigorúan vízszintes helyzetben kellet maradnom, és infúziókat kaptam, hogy koponyámban ismét helyreálljon az agyvíz termelés egyensúlya (ma már az ilyen szövődmény extrém ritka). Mindez - negyed pohár víz miatt.

    A drákói szigor napjainkra azért is enyhült, mert sokan olyan gyógyszereket szednek - például a cukor- és szívbetegek, a magas vérnyomásosak stb. - amelyeket, függetlenül a műtét időpontjától, időben, pontosan kell bevenniük. Az nem érv, hogy kapják meg injekcióban, mert azok nem mindig hatnak úgy, ahogy a beteg individuálisan beállított állandó szerei. Ezért számukra már régebben is engedélyeztek sutyimban néhány korty folyadékot, amellyel lenyelték a tablettákat. Ha viszont nekik szabad- - és nem lett tőle semmi bajuk - akkor másnak (egészségesnek!) miért ne lehetne adni, hogy egy kicsit a laikus gondolkodás oldaláról is "megtámogassuk" a kérdést?...


    Műtét előtti szorongás

    Dr. Tamási Péter, a Péterfy Sándor utcai Kórház Aneszteziológiai és intenzív osztályának vezetője, még egy érdekes momentumra hívta fel a figyelmet. Köztudott, a szorongás jelentősen meglassítja a gyomor kiürülését. Ez különösen veszélyes úgynevezett éhgyomri, "üres" gyomornál. Mert abban ugyanis nincs étel, de annál több gyomornedv, mely az idő előrehaladtával egyre savanyúbb vegyhatású - ergo egyre veszélyesebb lesz, amennyiben a tüdőbe kerül. Ezt a lelassult gyomorfalmozgást nem igazán befolyásolják a szorongást csökkentő gyógyszerek sem. Ám újabb, elsősorban amerikai és írországi vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy ha szorongó és pangó gyomrú beteg néhány kortyot fogyaszt, akkor ez a folyadék reflexesen kiváltja a gyomor ürülését, megnyitja a pilórust, magyarul a gyomorkaput!

    A hosszas étel-italmegvonás testileg, lelkileg egyaránt megviseli a beteget. Különösen a legyengültek, a kis gyerekek és az öregek szervezete hajlamos a kiszáradásra, és a vércukor egyensúly megbomlására. Infúziókkal persze az objektív tünetek egy része kivédhető, de Tamási doktor elmondta, hogy saját megfigyelései szerint, az infúziók egyáltalán nem szüntetik meg a szomjazás érzetét. Márpedig, amikor utólag megkérdezték az operáltakat, mi volt a legrosszabb kórházi élményük, a legtöbben a műtőbe kerülés előtti szomjazást is megemlítették. "Szinte odaragadt a szájpadlásomhoz a nyelvem" ismételték refrénszerűen a panaszt. Arról nem is beszélve, hogy a műtendők többnyire nem egyágyas kórtermekben várnak a sebészi beavatkozásra. Általában a mellettük lévő ágyakon, a finom otthonról hozott süteményből békésen eszik-iszik, falatozik a többi hálótárs.

    Tamási főorvos azt is elmondta, hogy ők már évek óta alkalmazzák a nemzetközi protokollokat, amelyek ma már egyre több (de nem elég) magyarországi kórházban is gyakorlattá váltak. A hivatalos állásfoglalással megegyezően, 6 órával a műtét előtt szilárd ételt, 2 órával korában pedig folyadékfogyasztást engedélyeznek. De a mandulaműtétre váró kisdedek akár egy-másfél órával a beavatkozás előtt is ihatnak egy keveset.

    Persze csak néhány kortyról van szó, és azt is szigorúan csak az orvos engedélyével. A nővér felügyelete alatt. Legjobbak az úgynevezett tiszta folyadékok: a víz, az enyhén ízesített teák, nem szénsavas tiszta (tehát nem rostban gazdag) gyümölcslevek. És persze az sem mindegy, hogy ezt követően valóban másfél-két óra múlva kerül-e a beteg műtőasztalra! Természetesen nem kell semmilyen irányba túlzásokba esni. Ugyanis érdekes, egyben érthető módon, az izgulós, szövődményektől tartó beteg is gyakran rátesz még egy lapáttal, önként és dalolva koplal. Pedig az éhezéssel nem váltja meg magát - csak többet szenved.


    Műtét előtt

    1.) Megbeszélés
  • Bár a sebész biztos elmondja, az altatóorvosnak sem árt tisztáznia, hogy vajon a páciens pontosan tudja-e, mi is fog vele a műtőasztalon történni. Hogy mit, hogyan, menyi ideig stb. műtenek rajta.
  • A beteget fel kell világosítani az érzéstelenítés típusáról - és alternatívákat kell kínálnia! Még a szubjektív tényezőket is illik figyelembe venni. Ha például a beteg attól retteg, hogy nem ébred fel - talán jobb lesz neki az úgynevezett gerinckörnyéki, éber állapotban átvészelt műtét. Ha viszont attól fél, hogy megbénul, inkább az altatást javasoljuk.
  • Tudni kell, milyen komolyabb betegségeken eset át, volt-e már kórházban, milyen gyógyszereket szed a beteg.

  • 2.) Vizsgálat
  • A jó altatóorvos "senkinek sem hisz", maga végez egy gyors, tájékozódó jellegű belgyógyászati vizsgálatot.
  • Megállapítja, hogy milyen állapotban van a szív, a tüdő, mekkora a máj, van e ödéma (vizenyő) stb.

  • 3.) Gyógyszeres előkészítés (premedikáció) A műtét típusától és a beteg állapotától függ. Ez lehet:
  • Nyugtató jellegű injekció, vagy akár tabletta, mely sokszor egyben fájdalomcsillapító hatású is - a akár már a műtét utáni panaszokra gondolva!
  • Atropin - ez a nyál- és a gyomornedv-termelés csökkentésére szolgáló szer. Adásának szükségességéről világszerte vitatkoznak - de azért adják.
  • Bélmosó folyadék - megissza a beteg. Fokozatosan ez szorítja ki a hagyományos beöntést. Amelyet elsősorban hasi műtéteknél alkalmaznak. Hátrány, hogy túlságosan megtisztíthatja, kihajthatja a beteget - magyarán hasmenése lehet tőle.




  • Kiemelt szakterületeink:

    Üzemorvos | Menedzserszűrés | Kardiológia | Belgyógyászat



    © 2010 - Hungária Med-M Kft. - 1135 Budapest, Jász utca 33-35.
    Adószám: 12489477-2-41
    Tel/Fax: 236-0176; Mobil: 06 30 633-0961; SMS: 06 30 633-0961; E-mail: hungariamed[@]hungariamed.hu

    Üzemorvos | Belgyógyászat | Kardiológia | Allergia vizsgálat